14/08/2026
🏁 ISMERJÉTEK MEG A CSAPATOT – HUNOR 🏁
Ezúttal Hunort szeretnénk bemutatni nektek.
2022 végén Sanyival vettünk egy motorhibás E46 Coupét. Eredetileg hóautónak szántuk… csak éppen a hó maradt el. 😅
Hunor közben szeretett volna megtanulni vezetni, így úgy döntöttünk, ezen az autón gyakorolhat. Talán innen kezdődött minden.
Az autó mindössze 3-4 hónapig volt meg, de ez az idő rengeteg közös élményt adott nekünk, és talán egy kicsit közelebb is hozott minket egymáshoz.
Ezután jött egy kis szünet, majd 2024 novemberében Sanyival vettünk egy egyszerű, harcedzett, de működő E46 Coupét. Egy 2.0i volt, ami azonban nem sokáig maradt 2.0… hamar hengerfejes lett, így végül egy M52TUB25 került bele.
Elkezdünk vele bohóckodni, pályázni, és közben Hunort egyre jobban magával ragadta az egész.
Megbeszéltem Sanyival, hogy akkor legyen ez Hunor autója.
Innentől kezdődött az igazi építkezés. 🔧
Bukócső ki, mert túl alacsony volt és a sisakunkat állandóan bevertük. Jöhetett egy normálisabb megoldás. Két fejvédős kagylóülés, 6 pontos övek, épített nagyházas 4.10-es hegesztett diffi, majd az első komolyabb pályanapok.
2025 márciusában Hunor először állt ki rendes versenypályára. Nagy volt az izgalom, de minden rendben ment, és már egyetlen nap alatt rengeteget fejlődött.
A falu széli csapatások után jött Kunmadaras, majd az első igazán nagy falat: Máriapócs.
Ott már nem volt csapatás a barátokkal. Nem ülhetett mellette senki, nem volt ott senki, aki helyette megoldja a problémát. Egyedül kellett helytállnia a pályán.
És sikerült.
Egy teljes nap, törés és komolyabb hiba nélkül. 🏁
Persze nem minden nap alakult ilyen simán. Az év végén Máriapócson megérkezett az első nagyobb pofon: sikerült elkapni a gumifalat, később pedig egy traktor gumijának is sikerült megtalálnia a jobb első kereket. 😅
A futómű sérülése ezután még sokáig megviccelt minket. Kormányösszekötő, szervópumpa, kormánymű… mindent próbáltunk, de a szervó csak nem akart működni.
Aztán 2026. április 8-án jött a megoldás – bár teljesen máshonnan, mint gondoltuk. Az autó programozásra és padolásra érkezett, ekkor pedig kiderült, hogy a jobb első kerékben alig van levegő. Felfújtuk… és láss csodát, a szervó is megjavult (kár hogy addigra ki vettük a szivattyút meg az összes csövezést, hogy majd Opel szervós lesz). És milyen érdekes , hogy egészen addig senki nem akarta le kötni a jobb első kereket.😅
Az új VEMS motorvezérlővel pedig az autó is teljesen új életre kelt.
Egyetlen probléma maradt: a kuplung már nem bírta a teljesítményt és elkezdett csúszni.
A hétvégén viszont verseny volt.
Nem kezdtük el szétszedni az autót, nehogy valami más is közbejöjjön – és milyen jól tettük.
Hunor ekkor állt élete első valódi versenyének rajtrácsára.
Nem pályanap.
Nem egy baráti csapatás.
Rendes verseny, rendes pálya, rendes ellenfelek.
És mindezt 16 évesen, a mezőny egyetlen ilyen fiatal versenyzőjeként.
Hunor nagyon ügyesen helytállt, teljesítette a versenyt, majd irány vissza a műhelybe. Kuplungcsere, egy kis csinosítás, két hátsó üvegszálas sárvédő és egy Kevlar kuplungtárcsa került az autóba.
A kuplungcsere természetesen nem ment teljesen egyszerűen… a váltó csavarjai nem igazán akartak együttműködni, így végül a motort is ki kellett venni. 😅
Szombaton még szereltünk, vasárnap pedig már ismét Máriapócs felé tartottunk.
A verseny után egy óra szabad autózás következett. Hunor már érezte, hogy talán nem kellene menni, de mi azért csak rábeszéltük:
„Itt vagyunk, van benzin, van gumi. Mi baj lehet?” 😅
Nos… lett baj.
A gumifal ezúttal még jobban magába szippantotta az autót, Sanyi pedig mögötte már nem tudott megállni, így ő is csatlakozott a kalandhoz. 😅
Autó összeszed, műhelybe vissza, javítás… majd újra pálya.
Dakar Ring, újabb pályanapok, újabb kilométerek, újabb tapasztalatok.
És végül eljött a Cívis motorsport és a Metál race rendezvénye a RabócsiRingen.
Hunor pedig felállhatott a dobogóra. 🥈🏆
Az a pillanat, amikor az ember végignéz mindenen, amin addig keresztülmentek, és látja a végeredményt, egyszerűen leírhatatlan.
Most pedig ismét a műhelyben vagyunk, mert Hunor E46-ja új külsőt kap. 🔧
De hogy Hunor mit gondol minderről?
„Másfél éve csinálom kb. Ahogy elkezdtem, egyből magával ragadott. Csak az számít, hogy minél többet fejlődjek és stabil legyek a pályán. Az elején bizonytalan voltam, hogy menni fog-e ez a dolog, de utána az idő múlásával egyre jobban megnyugodtam.”
És talán ez foglalja össze a legjobban, miért is csináljuk.
Nem azért, mert mindig minden sikerül.
Hanem mert mindig van hova fejlődni. 🏁
A munka a műhelyben folytatódik… 🔧
