22/11/2022
A HOZOTT ALKATRÉSZ
Az ügyfél hozza az alkatrészt. Mindenfélét, leggyakrabban az olajat.
Az autójavító műhelyek sok gondja között talán ez van az első helyen.
Szakmai körben nem kell magyarázni, hogy ez miért baj. Sok szerviz
olyan hálózatban van, ahol megkívánt, elvárt vagy előírt az alkatrészforgalom teljesítése. A beszerzés is a „gazdától” kell, hogy történjen, ha nem
teljesül az előírt mennyiség, érték, bonuszelvonás, szerződésfelmondás
lehet a következménye. Ha valaki ténylegesen független, akkor pedig az
alkatrész tetemes árrése ugrik.
Baj az is, hogy az ügyfél által hozott alkatrész beépítési felelőssége és
a garancia a beszerelőt terheli, és ez holmi elhárító írásbeli nyilatkozattal igazán nem védhető ki.
Ha az alkatrész minősíthetetlen fehérdobozos, szemmel láthatóan
hamisítvány, gyors elhasználódása is visszaüt a javítóra. Gyenge
tüzelőanyag- vagy olajszűrő, fogasszíj és feszítő esetén a balsors bizony
nagyokat üthet vissza. Az események a bíróság folyosóján folytatódnak.
Mondhatnák, egyszerű az eset, hozott alkatrészt nem építünk be.
Vállalási kényszer nincsen. Igen, de ezzel az ügyfél és így a munka is
ugrott.
Alkalmazzunk kettős óradíjat: egyet, ha saját forrású alkatrészt építünk be, egyet, ha az alkatrészt hozza az ügyfél. Ez utóbbi lehet jóval
nagyobb összeg. Majd erről elgondolkozik az ügyfél! Elgondolkozik
és elmegy…
Ez a fogyasztóvédelmi hatóság előtt sem áll meg, büntetés lesz a vége.
Az olajnál kicsit más a helyzet, mert itt veszélyeshulladék-kezelésre
utalhatunk, díjat felszámolhatunk, ha az ügyfél hozza az olajat, a
szűrőt. Egyébként is – mondjuk az ügyfélnek – ma olyan szigorú az
olajkereskedelem szabályozása, hogy a szerviz nem tudja „lepapírozni” a hozott olajat. Ezt mondhatjuk.
Van, aki alkuba bocsátkozik az ügyféllel. Ne vegyen máshol
alkatrészt, a szerviz ad kedvezményt. Miből? A saját árréséből,
hogy meglegyen az alkatrészforgalma. A baj sokszor az, hogy az
ügyfél néha olcsóbban kap (szerez) alkatrészt, mint a szerviz. Ezzel
nem lehet versenyezni. Flottatulajdonossal – van erre példa – az
alkatrész-nagykereskedő köt közvetlenül gépjárműfenntartásra
szerződést. A szervizbe ezen az úton érkezik az autó és az alkatrész! Hozott alkatrész ez a javából! A flottatulajdonos, újabban az
alkatrészkereskedő pedig diktátumszerződést köt a javítóval az
óradíjra vonatkozóan. Ugrott az alkatrészárrés és nyomott lesz az
óradíj. De az is lehet, hogy az alkatrész-nagykereskedő nem fizeti ki
az óradíjat, azt „lebarterezi” alkatrésszel. Amit a javító vagy el tud
adni, vagy nem…
Nem kell az ilyen munkát elvállalni! Könnyű ezt mondani. Minden
munkára szükség van, még ilyen megalázó feltételekkel is.
Van-e ebből a vadkapitalizmusból kiút? Állami szabályozás, gazdasági
versenyhivatal beavatkozása – tapasztaltuk, hogy nem. Erős szakmai
érdekvédelem – ez mielőtt létrejött volna, „önerőből” megbukott,
megbuktatták. Saját alkatrészbeszerzési társulás – nem realitás. Egy
terület látja azonban ennek hasznát, a feketegazdaság.
