18/09/2026
A legtöbben el sem tudjuk képzelni, milyen lehet egy egész életen keresztül intézményben élni. Részben igaz ez azokra is, akik intézményben élő emberekkel dolgoznak. Mi elképzelni el tudjuk, hiszen nap, mint nap látjuk, de valójában ezek is csak megérzések, ezek is csak megfigyelések. Napok után napok, hetek után hetek, hónapok, évek, évtizedek telnek el egy intézmény működése során kialakult rutinoknak megfelelően. Az intézmény az otthona a nálunk élőknek, mi, kollégák, csak látogatók vagyunk, akik a szolgálat végén egy másik életbe lépnek. A "mieink" közül csak nagyon kevés embernek van másik élete. A legtöbbüknek az intézményen kívül nincsenek is kapcsolatai. Nincsenek ismerősök, barátok, rokonok, akik kicsit megtörnék a mindennapok szürkeslégét. Éppen ezért fantasztikus élmény minden esemény, minden program, minden tehetségkutató, minden ünnep. És néha még az ismerős különleges napok sorába is bekerül egy-egy olyan, amire senki nem számított. Az Együtt Gurulunk Alapítvány jó voltából ma igazán különleges élményben lehetett részünk. Két mikrobusszal és tizenkét nálunk élő kalandvágyó lakónkkal keltünk útra, hogy egy terep-rallye programon vehessünk részt. Fantasztikus kirándulás volt, hatalmas élményekkel gazdagodtunk. Igen, jól gondolod, mindenki beült ezekbe a terepjárgányokba és mindenkit elvittek a tapasztalt, profi versenyzők egy felhasználóbarát utazásra a homokbánya kanyargós útjain. Azt hiszem, sokáig emlegetni fogjuk még ezt a kalandot.
Az egyik képen egy asztalt láthattok, amire mindenki neve felkerül, aki sérüléssel élő személyként valaha is részese lehetett ennek a fantasztikus élménynek. Nagy öröm volt megismerni ezt a csapatot és remélem, még sok közös utazás vár ránk együtt! :)